2022. július 07-én, magyar idő szerint este 7 órától részt vettünk az IFSW online eseményén, ahol bepillanthattunk a 2022. évi People's Global Summit csúcstalálkozóba. Szó esett arról, hogy ez miként segítette az ökoszociális gyakorlatok megismerését és elterjesztését, valamint hogy a szociális munkásoknak milyen szerepe van a partnerségek kialakításában és építésében és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérésében. Az ENSZ részéről Rebecca Grynspan, majd az IFSW főtitkára Rory Truell köszöntötte a résztvevőket, a rendezvény házigazdája pedig Evelyn Tomaszewski volt.
Joachim Mumba az IFSW új elnöke az Ubuntu szellemiségről, annak jelentőségéről beszélt. Egy afrikai mondással kezdte előadását, miszerint "Ha egyedül futsz gyorsan futsz, de ha együtt futunk, akkor messzire jutsz el". Ez az Ubuntut jól tükrözi, hiszen az a mondanivalója, hogy együtt, közösségként kell cselekednünk és reflektál az Ubuntu számos értékére, mint a közösségiség, szolidaritás, öröm, szeretet, igazságosság, méltányosság, elfogadás, tisztelet, erkölcsösség, együttérzés, méltóság. Mbiti írta le 1969-ben, hogy mi is pontosan az Ubuntu, milyen az afrikai emberkép: "Ami az egyénnel történik, az az egész csoporttal történik és ami a csoporttal történik, az az egyénnel is történik. Az egyén csak azt mondhatja: Azért vagyok, mert vagyunk; és mivel mi vagyunk, ezért vagyok” (Mbiti, 1969, p. 106).
Ahogy Nelson Mandela is mondta, az Ubuntunak számos aspektusa van, az több, mint kollektivizmus és számos értéket takar, mely értékek a gyakorlatban változatosan jelennek meg a különböző etnikai csoportokban, de egy dologban azonosan: az ember, az egyén mindig része valami nála sokkal nagyobb és fontosabb közösségnek, környezetnek, társadalomnak és spirituális világnak. Mumba hangsúlyozta az Ubuntu szellemiség jelentőségét és megpróbált olyan példákat felsorakoztatni, ahol napjainkban is ez érvényesül, vagy szerencsésnek látná, ha érvényesülne. Példaként említette a gyermekek védelmét, az Ubuntu szerint a gyermek ugyanis nem (csak) a családjához tartozik, hanem a teljes közösséghez, nem csak a nukleáris család felelőssége a gyermekről való gondoskodás és a gyermek védelme, hanem a teljes közösségé. Az Ubuntu hozzájárulhat egy új ökoszociális világ együttes megteremtéséhez, mivel a közösség tagjaival való közös munkára és a közösségfejlesztésre épül. A hálózatépítés és társadalmi tőke fejlesztésének eszköze is lehet, hiszen központi eleme a szolidaritás, az emberi kapcsolatok és a közösségi támogatás. Nagyon fontos tanulságokkal zárta előadását, ezek közül kiemelném azt, hogy a különböző fejlesztések, tervek kapcsán elengedhetetlen, hogy az emberek aktív részei legyenek a folyamatnak, legyenek bevonva az előkészítésbe és a döntéshozásba, mert ha felülről szeretnének emberekre, népekre különböző döntéseket ráerőltetni, akkor a fejlesztés nem lesz sikeres és nem lesz fenntartható. Az adott közösségben élő személyek a valódi szakértők, ők ismerik a saját problémáikat, igényeiket, meg kell őket hallgatni, be kell őket vonni, a közösségek valós szükségleteire kell reagálni.
A következő előadó Kathryn Conley Wehrmann a The Global Social Service Workforce Allience elnevezésű szervezet szempontjából beszélt a témáról. Ez egy globális szövetség, melynek a világ 148 országában vannak tagjai és a szociális ágazatban dolgozókat képviseli (tehát nem csak a szociális munkásokat, hanem egészen tágan értelmezve, mindenkit, aki az ágazatban dolgozik szakemberként, de akár a képzett önkénteseket is). A szervezet az IFSW etikai elveinek és Summit értékeinek megfelelően működik, így a sokszínűség, a tisztelet, igazságosság, méltányosság, az Ubuntu (összetartozás és közösség) és a Buen Vivir (szeretet és gondoskodás a bolygóról, ehhez kapcsolódó jogok és felelősség) szellemiségével is azonosul. Különböző kutatásokat végeznek, szeretnék azonosítani a legnagyobb globális kihívásokat, ezekről a weboldalukon különféle kiadványokat is közzétesznek. Vizsgálták például a COVID-19 járványhelyzetet, hogyan álltak helyt ebben a helyzetben a szociális szakemberek, milyen kihívásokkal szembesültek, felhívták a figyelmet arra, hogy milyen elengedhetetlenül fontos szerepük volt a helyzet kezelésében. Több példát is bemutatott, melyben a szociális szakemberek feladatairól, munkájáról beszélt, így arról is, hogy háborús konfliktusok, természeti katasztrófák, gyermekbántalmazás esetén milyen szerepe van a szociális munkásoknak. Számomra mindez azt bizonyította, hogy a szociális munkásoknak és más segítőknek a sajnos egyre inkább sokasodó és egymással gyakran összefonódó globális krízisek kezelésében hatalmas szerepe van. Bővebb információ a The Global Social Service Workforce Allience tevékenységéről a https://www.socialserviceworkforce.org/ weboldalon érhető el.
Rendkívül érdekes és inspiráló volt Hilary Weaver előadása, aki amerikai őslakos szociális munkásként a saját felfogásáról, világnézetéről beszélt. Miközben őszintén beszélt az amerikai társadalmi problémákról, nagyon pozitív volt a szemlélete, a krízisre lehetőségként tekint, az erősségek felismerésére helyezi a hangsúlyt. A Summit jelszava, szellemisége teljesen rokonok az őslakosok szemléletével, hiszen számukra is alapvető, hogy csak közösen tudunk eredményeket elérni. Példaként az amerikai őslakosok helyzetét mutatta be a járványhelyzetben, amikor az egészségügyi rendszer és társadalom egyenlőtlenségei még nyilvánvalóbbá váltak. Úgy tűnik szükség van a társadalmi megállapodások - és esetükben a szövetségi állammal való megállapodások - igazságos újragondolására, de békésen, a nyitottság, partnerség, együttműködés mentén. A járványhelyzetben az őslakos amerikaiak többségének a járványügyi szabályok, higiéné betartása is hatalmas nehézséget jelentett, hiszen olyan közösségben, ahol túlzsúfoltan élnek az emberek nem lehet megfelelően betartani a távolságot, ahol nincs vezetékes tiszta víz, nehéz kezet mosni, fertőtleníteni. Azt tapasztalták meg, hogy ha az állam csődöt mond, akkor a saját közösségüknek, törzsüknek kell megtalálnia a megoldásokat, össze kell fogniuk, támogatniuk kell egymást. Nem csak a törzsük tagjait segítették a járványhelyzetben, például az oltásokhoz való hozzáférésben, hanem más, nem törzsbeli helyi lakosokat is. Elérték, hogy az őslakosok közt a legmagasabb az USA-ban az átoltottság. Számomra ebből az a tanulság, hogy az őslakosok jogaira és esélyegyenlőségére nagyobb figyelmet kell helyezni, támaszkodnunk kell a tudásukra, a közösségük erejére és, hogy a helyi közösségeket tovább kell fejleszteni, mert krízishelyzetekben gyakran csak ők tudnak gyors, adekvát válaszokat adni, megoldásokat kidolgozni.
Evelyn Tomaszewski az IFSW nemrég elfogadott ökoszociális irányelve alapján nyolc pontban foglalta össze, hogy a szociális munkásoknak milyen szerepe van az új, ökoszociális világ létrehozásában, ezek az alábbiak:
- 1. Sürgős globális cselekvések közös megtervezése és közös végrehajtása annak érdekében, hogy a fenntarthatóság 5 dimenzióban (emberek, bolygó, jólét, béke és együttműködés) megvalósuljon.
- 2. A kormányok és más kulcsfontosságú érdekelt felek bevonása, annak elérése, hogy felismerjék, hogy a szociális munkások kulcsfontosságú partnerek ebben a globális cselekvésben, szerepük a közösség bevonása és az közösségekkel való munka, így a szociális munkások, mint a változás ügynökei tevékenykednek.
- 3. Egy új ökoszociális világ alapelveinek integrálása a szociális munka oktatásába.
- 4. A szociális védelmi rendszerek átalakítása reaktívból megelőző rendszerekké, hogy támogassák a közösségeket még a természeti katasztrófák, a környezetromlás és a világjárványok bekövetkezése előtt, így jobban felvértezve állhatnak helyt ilyen helyzetekben.
- 5. Azonosítani és kezelni azokat a jelenlegi és történelmi igazságtalanságokat, amelyek korlátozzák az embereket abban, hogy részt vegyenek a jövőnk közös tervezésében és építésében.
- 6. Partnerségek és szövetségi kapcsolatok kiépítése a helyi közösségekkel, annak érdekében, hogy együttműködve határozzuk meg azokat a lépéseket, amelyek egy igazságos és fenntartható világ kialakításához szükségesek.
- 7. A nemzeti szövetségek vizionárius vezetése, amelyek olyan ökoszociális szakpolitikát alakítanak ki és olyan közvetlen gyakorlatot folytatnak, melyek a holisztikus emberi jogi keretben gyökereznek.
- 8. A szegénység felszámolása olyan fenntartható gazdaságok és környezeti és társadalmi rendszerek létrehozása által, amelyek senkit sem hagynak hátra.
Szintén ismertették röviden a Summit-on elfogadott dokumentumot, mely címe talán úgy fordítható, hogy A világ népeinek ökoszociális chartája, ezt a világ vezetőinek fogják bemutatni az ENSZ fórumain és elérhető az alábbi weboldalon (az oldal jobb felső sarkában a nyelvet átállítva automatikus magyar fordításban is olvasható): https://newecosocialworld.com/the-peoples-charter-for-an-eco-social-world/
A bejegyzést írta Tóth Anikó Panna, az SZMME Nemzetközi Munkacsoport tagja
—------------
Kapcsolódó korábbi bejegyzésünk a témában:
Szociális munkások szerepe egy új ökoszociális világ előmozdításában