Az SzMME rövid összefoglalója az IFSW Europe prágai küldöttgyűléséről és szakmai konferenciájáról.
Az IFSW (International Federation of Social Workers / Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége) Európai szekciója (rövidítve: IFSW-E) 2023. májusában szervezte meg éves küldöttgyűlését és szakmai konferenciáját Prágában. A küldöttgyűlés 2023. május 19-21., az európai konferencia 2023. május 21-24. között zajlott. Az SZMME részéről Gosztonyi Géza, Meleg Sándor, Mihály Bulcsú és Tóth Anikó Panna vett részt az eseményen.
A képen az IFSW Europe 2023. évi küldöttgyűlésének résztvevői láthatók
(Bal sarokban: a magyar résztvevők)
.
A 2023. évi IFSW-E küldöttgyűlés
A küldöttgyűlésen az IFSW-E működésével kapcsolatos beszámolók és tervek elhangzása és megvitatása mellett részleges tisztújítás is lezajlott. Valamennyi előterjesztés elolvasható itt, a 2023-as évszámra kattintva. Részletes beszámolókat hallgattunk meg az IFSW-E folyó négy munkaprogramról,
melyek MINDEGYIKÉBE (!) várják a magyar kollégákat is:
- (2018) - Social workers for transformational and sustainable social protection in Europe // John Brennan helyzetjelentése elérhető itt.
- (2020) - A Social Europe is possible! The Young Generation of Social Workers are the Spearhead of Change!
- (2022) - Developing eco-wisdom – leave no one behind! // Josien Hofs beszámolója itt.
- (2023) - Increasing responsiveness to citizen voice in social services across Europe. Ez a projekt egy Horizon Europe Research and Innovation Action “The future of democracy and civic participation”. További infó itt és itt.
Ha az egyes témákról többet szeretnél megtudni, akkor a Delegates meeting menüpontban érhetők el a kapcsolódó dokumentumok, de most ne a 2023-as, hanem a 2022-es évszámra kattints.
A jövő szempontjából még fontosabb, hogy az elkövetkező évek programjait is rögzítette a küldöttgyűlés:
- az IFSW-E következő szakmai konferenciáját 2025 októberében, Oslóban rendezik meg;
- a következő IFSW-E küldöttgyűlésnek Portugália ad otthont, 2024 őszén.
Az IFSW legközelebbi konferenciáját a közép-amerikai Panamában fogja tartani, 2024. április 4-7. között, melynek témája a „Sokszínűség tiszteletben tartása, közös társadalmi fellépés révén".
A küldöttgyűlésnek speciálisan magyar vonatkozása is volt, mégpedig az, hogy a három nap alatt megpróbáltunk egy ötödik projektet is elindítani az IFSW-E-ben (természetesen magyar projekt-koordinációval). Az “Európai Szociális Minimum” megvalósítását lehetségesnek tartva, annak első lépéseként az EU tagországok szakszavainak harmonizálását javasoltuk. A dán, az angol, a lengyel és a román kollégák az első pillanattól kezdve nagy lelkesedéssel támogatták javaslatunkat (az Európán kívüli területekről pedig az izraeli és az örmény küldöttek). Végül odáig sikerült eljutnunk, hogy a projekt tervezetét (postafordultával) leírjuk, és egy körlevéllel a tervezett projektbeli együttműködésre fogjuk felkérni az IFSW-E valamennyi tagszervezetét.
Az IFSW kiemelt jelentőségű akciója Ukrajnában
A küldöttgyűlés részletes beszámolót hallgatott meg az Ukrajnában zajló IFSW-E projektről, melynek célja az ukrán szociális munkás szakma fejlesztése, és a szociális munkások képessé tétele (empowerment). A projekt kezdő tőkéjét az IFSW tagszervezetei adták össze. Köztük a legnagyobb tétel Japánból érkezett.
Első lépésként egy közösségi szociális munka központot hoztak létre Kamenyec-podolszkban. Ezután a központ munkáját segítő önkéntesek hálózatát szervezték meg. Majd harmadik lépcsőben az osztrák Volkshilfe anyagi támogatásával és szakmai segítségével erősítik meg az országon belül ide menekülők menedékhelyeit. S végül a projekt negyedik fázisában a térségben kóborló gyerekek számára hoznak létre sürgősségi segélyszolgálatokat, és a meglévő szociális szolgáltatások hálózatát erősítik meg, ugyanebben a régióban. Az IFSW-E 25 fiatal ukrán szociális munkás alapképzését vállalta - román kormányzati forrásból.
IFSW-E konferencia Prágában
A szakmai konferencia rendkívül bőséges programmal várta a résztvevőket. Plenáris előadások, workshopok és kutatási prezentációk egyaránt zajlottak. Olykor nehéz volt eldönteni, melyik programra üljön be az ember. Lehetetlen összefoglalni minden érdekességet, csak a számunkra legfontosabbakat emelnénk ki a számtalan előadás és szakmai program közül.
A nyitónapi (vasárnapi) előadások első sorban általános kérdésekre, és a vendéglátó ország szemszögéből fontos jelenségekre fókuszáltak. A nap folyamán többen is emlékeztettek Tomáš Garrigue Masaryk (1850-1937) cseh filozófus és politikus, Csehszlovákia első elnökének mondására, miszerint “nekünk most nem hősökre van szükségünk, hanem az apró-munkában (drobna prace) kell eredményeket elérnünk”. (Bennünket megmosolyogtatott az a véletlen összecsengés, hogy az őt ábrázoló köztéri szobrokra így van felírva a neve: TGM). Masaryk egyik lányához köthető az első cseh szociális munkás egyesület megszervezése (ha jól emlékszünk a dátumra: 1920-ban).
Herbert Paulischin (Ausztria) a szociális munka általános helyzetéről tartott előadást, és e kontextusban sajnos mi sem épp egy pozitív jelenség kapcsán jelentünk meg, amikor a magyar szegénység-adatokról, és a magyar szociális munkás képzés radikálisan csökkenő számairól beszélt. Michael Rasell (Ausztria) szintén a szociális munka aktuális helyzetéből indulva fejtette ki gondolatait, a szociális munka és a demokrácia összekapcsolódásáról. Szorgalmazta, hogy az érintettek (a kliensek és a teljes helyi közösség) bevonása is mindig történjen meg, már a szolgáltatások tervezésekor is, mert így biztosítható az ellátórendszer igényeknek megfelelő kiépítése és működése. Joachim Mumba (Zambia) az IFSW jelenlegi elnöke az Ubuntu “filozófia” és a szociális munka kapcsolatát mutatta be, egy afrikai közösségi artézi kút létesítése kapcsán. A nap végén állófogadáson beszélgethettek egymással a konferencia résztvevői.
Herbert Paulischin előadása
A második nap (hétfő) szintén plenáris előadásokkal kezdődött, egy (valóban) rövid köszöntés erejéig még a szociális ügyekért felelős cseh miniszter is tiszteletét tette a rendezvényen. Libor Musil (Csehország) előadásában a fogyatékossággal élő személyek segítéséről volt szó, ezen belül a PID (Persons with Intellectual Disabilities - értelmi fogyatékossággal élő személyek) célcsoport önálló életviteli lehetőségeinek megteremtése került a fókuszba. Ebben az előadásban is hangsúlyosan megjelent a kliensek bevonásának kérdése, nevezetesen az, hogy az érintettek a saját életük felett minél teljesebb önrendelkezést valósítsanak meg. Adele Michkova (Csehország), az 1992-ben megalakult cseh iskolaszövetség (ASVP) elnöke, a cseh szociális képzésekről beszélt, a diákok interjúira alapozó kutatásukat ismertetve.
Richard de Brabander (Hollandia) prezentációja jelentette a délelőtti program legérdekesebb előadását, mely az ökoszociális szemléletről és annak filozófiai hátteréről szól. A megközelítés egyes elemeiben a radikális szociális munkához közelít, de alapvetően a természeti rendszerek átalakulása, a környezetváltozás okozta szociális kríziseket helyezi a fókuszba. Előadásában kifejtette, hogy a gazdaság nem függetleníthető a természeti hatásoktól, az ember pedig nem egy mindenek felett álló lény, hanem része egy ökoszociális rendszernek, s ennek megfelelően kell működnie is. “A globális ökológiai krízis egyben a szociális munka krízise is” - mondta -, hiszen egy alapvetően új szemléletet kell elsajátítanunk a napjainkban felmerülő társadalmi jelenségek megoldásához. Társadalmi szinten a kapitalizmus kritikája alapvető fontosságú (ez egyébként visszatérő eleme volt a konferencia előadásainak - több szempontból is). Az “ego”-t az “eco”-nak (magyarul: öko) kell felváltania” - összegezte. (Az előadó személyes ígéretet tett nekünk arra, hogy magyar közlésre az SZMME részére elküldi előadásának teljes szövegét.)
Richard de Brabander és az ökoszociális szemlélet a szociális munkában
A hétfő délutáni program workshopokra és prezentációkra épült, rögtön az első blokkban kapott szerepet az SzMME programja is. Nehéz feladatra vállalkoztunk. Szerettük volna megmutatni és érzékeltetni a hazai társadalmi-politikai rendszert, azt a közeget, amiben a szociális ellátórendszer és a szociális munka működik. A mindennapi élet abszurditásain túl az egyházi térfoglalásra és az ellátórendszer válságjelenségeire is igyekeztünk kitérni. A felvezető előadásunk után egy fórumbeszélgetésen kerestük a lehetőségeket, ötleteket a szociális munka számára, illetve meghallgattuk a szekcióban ülők tapasztalatait. Sajnos más országokban is fel-felbukkannak hasonló jelenségek. A visszajelzések alapján a hazaihoz hasonló antidemokratikus helyzetnek másutt sincs gyors és hatásos megoldása, sok türelemre, összefogásra van szükség és keresni kell a lehetőségeket arra, hogy még ebben a közegben is találjunk lehetőséget a szociális munka megvalósítására.
Gosztonyi Géza és Meleg Sándor nagyon készül a workshopra
Mihály Bulcsú épp arról mesél, hogy a szociális ügyek hogy kerültek a Belügyminisztériumhoz
A keddi nap teljesen a szekciókról és a prezentációkról szólt, a bőség zavarával küzdve vándoroltunk a blokkok között. Volt szó a spanyol szociális munkások nehézségeiről, hogy mennyire fontos is az idősek számára a megfelelő minőségű szociális munka, s hogy Finnországban is vannak nehézségei a szociális ellátórendszernek, melyek jellegüket tekintve néhol hasonlóak a hazai rendszer nehézségeihez (pl. komplexitás), de azért érezhetően “más ligában játszanak” az északi kollégák. A walesi szociális munkások a gyermekvédelmi ellátást elhagyók támogatásáról beszéltek, egy német kollegina pedig a szolgáltatásfejlesztés kliensek bevonásával történő modelljét mutatta be. Több előadásban felbukkant az infokommunikációs technológiák alkalmazása, főként az idősek bekapcsolása a digitális világba volt visszatérő elem, hol projektként, hol kutatási témaként. Egy londoni gyermekvédő pedig arra panaszkodott, hogy kliensei körében már sokadszorra fordul elő az az eset, hogy miközben a CSBE-t elkövetett, majd elvált férfi már javában abuzálja a következő családjának tagjait, az előző áldozatát vádolják a hatóságok azzal, hogy egyedül, nem megfelelően gondozza a gyermekét.
Életkép a délutáni szekciókból
A zárónap két előadása külön-külön is rendkívül érdekes volt. Mikael Leyi (SOLIDAR Egyesület) előadásában az ökoszociális megközelítést kapcsolta össze az EU szociális törekvéseivel. A jövő környezeti és társadalmi válságaival szemben csak egy szociálisan érzékeny Európa veheti fel a versenyt és a környezeti kihívásokra választ adó stratégiákat szorosan ötvözni kell a szociális intézkedésekkel - e két terület nem választható szét egymástól. A záró előadást Malcolm Payne (UK) tartotta, aki a szociális munka egyik legkiválóbb teoretikusa. Előadásában áttekintést adott a szociális munka jelenlegi helyzetéről, fejlődési irányzatairól.
Malcolm Payne előadása a konferencia zárónapján
Számunkra legérdekesebb diáján egy háromszögben ábrázolta a szociális munka gyakorlatát. A háromszög három csúcsánál pedig a szociális munka 2014-ben elfogadott IFSW-definíciójának három elemét:
- Hatalommal felruházás és felszabadítás - ami szociáldemokrata gyökerű koncepció
- Társadalmi kohézió - ami liberális/neoliberális gyökerű eszme
- Társadalmi változás és fejlesztés - ami szocialista gyökerű gondolat.
Nem kevésbé volt izgalmas a szociális gondolkodás öt eszmetörténeti irányának Malcolm Payne-i csoportosítása sem, miszerint:
- Először a probléma-alapú, pszichológia-orientált szociális munka gyakorlat hatása volt jelentős,
- majd az európai szociálpedagógia befolyása kezdett el érvényesülni a szociális munkában,
- ezt követte időben az európai és latin-amerikai radikális gyakorlat térnyerése (a kritikai és strukturális gyakorlat),
- miközben ezzel kb. párhuzamosan érvényesült a “gyarmati jólét” koncepciója, majd a nemzetközi és ENSZ társadalomfejlesztő céljai, különösen az afrikai és ázsiai társadalom-fejlesztések során,
- napjainkban pedig elérkeztünk oda, hogy az un. “bennszülött gyakorlatot” (indigenous practice, mint pl. az ubuntu) szerte a világban figyelembe veszik a szociális munka helyi gyakorlatában.
.
Malcolm Payne előadása megtekinthető a YouTube felületén.
Online konferencia
A konferenciának online szekciói is voltak, melynek munkájában május 22-én hétfőn Tóth Anikó Panna vett részt. Bár az IFSW Europe által szervezett konferenciáról van szó, az előadók a világ minden részéről érkeztek, nagyon sokszínű és érdekes volt az egész program. Előadást hallhattunk például a hajléktalanok mentálhigiénés segítéséről, a COVID-19 járványhelyzet tapasztalatairól, a törökországi munkanélküliek helyzetéről, a nemzetközi szociális munka jelentőségéről.
A migrációval, integráció kérdésével sokan foglalkoztak, ezek közül kiemelnénk egyet: a kanadai Gabriela Novotna előadásában egy részvételi akciókutatás eredményeiről számolt be, melyben a bevándorlók integrációval, foglalkoztatással kapcsolatos tapasztalatait, nehézségeit, sikereit, vagy egyáltalán megéléseit vizsgálták. Az ún. Photovoice módszert alkalmazták: a bevándorlók fényképeztek, majd interjúkon és fókuszcsoportos beszélgetéseket vettek részt ezek kapcsán. Egy kép többet mond minden szónál, ez a szlogenjük. A projekt keretében egy fotókönyv is készült, melyet megosztottak a helyi közösség tagjaival, hogy ők is megértsék, átérezzék a bevándorlók helyzetét, így érzékenyítve őket. A fotókönyv elérhető ezen a linken.
Központi téma volt a szociális munkások lelki egészsége, rezilienciája is, különösen érdekes volt Dietrun Lübeck előadása a pozitív pszichológia alkalmazásának lehetőségéről (bővebben itt).
Maria-Tereza Leal Amaral előadásában gyakorlatilag a káosz és krízisek kezeléséről beszélt, arról, hogy szociális munkásként számtalan váratlan, megjósolhatatlan helyzettel találkozunk, mai világunk, környezetünk kiszámíthatatlan, de segítőként hirtelen kell válaszokat, megoldást kidolgoznunk. Azt vizsgálta ezekre milyen lehetőségeink vannak és esetleg hogyan lehetne előre jelezni a változásokat, a VUCA modelben gondolkodva (Volatility, Uncertainty, Complexity, and Ambiguity).
A délutáni szekcióban delegáltunk, Tóth Anikó Panna az SZMME nemzetközi munkacsoportjának tagja előadást tartott “Professional and ethical issues of the online relationship between social workers and their clients” (A szociális munkások és klienseik online kapcsolatának szakmai és etikai kérdései) címmel. Előadásának diái megtekinthetőek az alábbi képre kattintva. Ebben a témakörben számos tanulmánya jelent meg magyar nyelven is, melyek letölthetőek itt.
Tanulságok
Nehéz röviden kiemelni ennek a néhány napnak a tanulságait, mert a rengeteg előadás, szakmai műhely és még több személyes beszélgetés komoly információ-áradatot jelent. Mindenképpen nagy élmény volt részt venni a nemzetközi konferencián.
Az egyik kiemelendő tétel az, hogy a szociális munka jelenlegi mainstream megközelítésének az ökoszociális szemléletű szociális munka tekinthető, melyben erősen összekapcsolódik a természeti környezet átalakulása, a társadalmi igazságosság igénye, a kapitalista rendszer kritikája és a demokratikus társadalmi működés igénye. Ezek így külön-külön is ambíciózus célok, együtt pedig különösen - főként ha a hazai helyzetből indulunk ki. Az ökoszociális gondolatnak több megközelítése is lehetséges, ez az előadásokból, prezentációkból nagyon jól kitűnt, de az is látszik, hogy ezzel nem igazán áll összhangban a hazai rendszerünk fejlődési irányvonala (miközben helyi modellkísérletként tudnánk mondani példákat az ökoszociális megközelítésre).
Kissé sokkoló élmény, hogy a szolgáltatás-szervezésben (legalábbis a mintaprojektek szintjén) milyen mértékben bevonják az érintett célcsoportokat, közösségeket és teszik mindezt módszertanilag kidolgozott keretek között. Ez szintén idegennek tűnik már a jóideje felülről kézivezérelt hazai rendszerben.
A konferencia hozadéka volt, hogy lehetőség nyílt más országok szakembereivel konzultálni, több témában igyekeztünk barátokra lelni, hogy a jövőben nemzetközi kooperációkban gondolkodjunk a szakma kérdéseiről. ebbe a folyamatba szeretnénk a hazai szociális munkásokat intenzíven bekapcsolni, a fő cél az, hogy minél szélesebb körben rálássunk a nemzetközi szakmai folyamatokra, trendekre.
Ezzel kapcsolatban hamarosan egy (vagy akár több) online műhelymunkát is szervezünk.
