A miniszterelnök 2024. november 29-én, a Kossuth Rádióban érintette a gyermekvédelem kérdését és ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy
„…megkezdődött a tárgyalás Magyarországgal szemben, a gyermekvédelmi törvényt akarják megsemmisíteni. Sőt, van olyan ellenzéki párt, aki bejelentette, hogy a maga részéről a gyermekvédelmi intézményben elhelyezett gyerekeket inkább odaadná azonos nemű párok számára örökbefogadásra. Lehessen homoszexuális pároknak örökbefogadni gyerekeket Magyarországon, ami teljesen ellentétes a gyermekvédelmi törvénnyel. Ezt tárgyalják Európában egy velünk szemben indított perben."
Az idézett interjúban a miniszterelnök több ponton is valótlan információkat közölt a Magyarországgal szemben folytatott eljárásról és annak tartalmáról, a képviselt álláspont pedig szakmai szempontból is téves. Emiatt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy:
- A „gyermekvédelmi törvény” a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, amiről pedig Orbán Viktor beszél, az a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény. A miniszterelnök és a kormányzat minden megszólalásában manipulatív módon, szándékosan keveri össze e két törvényt.
- Az Európai Unió kötelezettségszegési eljárásban szó sincs arról, hogy az EU meg akarná semmisíteni a valódi gyermekvédelmi törvényt, a 2021. évi LXXIX. törvény esetében is csak azon rendelkezéseket, melyek ellentétesek a hatályos uniós joggal.
- Ez utóbbi körrel kapcsolatos kifogásokat jól részletezi a 2022. december 19-én az Európai Unió Bíróságához benyújtott C-769/22. számú kereset. A kereset több uniós szabályozás megsértésének megállapítására irányul, ezen belül az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1., és 7. cikkéből, 8. cikkének (2) bekezdéséből, 11. és 21. cikkéből származó jogok és kötelezettségek megszegésének megállapítására. A nevezett törvény több pontban sérti az emberi méltóságot, a magán- és családi élet védelmét, a személyes adatok kezeléséhez fűződő jogokat, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, illetve megsérti a szexuális irányultság alapú diszkrimináció tilalmát. A peres eljárásra azért kerül sor, mert Magyarország az EU többszöri felszólítására sem módosította a kifogásolt szabályozást.
- A fentiekből következik, hogy jelen pillanatban nem az Uniós jog sérti a magyar gyermekvédelmi törvény szabályait, hanem a magyar törvény sérti az Uniós jogot. Ez még az időbeliséget tekintve is fennáll, ugyanis a magyar jogrend rendelkezései időben már az Uniós jog (nevezetesen az Alapjogi Charta) megszületését követően keletkeztek, vagyis a magyar állam tudatosan és szándékosan hozott az uniós joggal ütköző rendelkezést.
- Az azonos nemű párok örökbefogadásának tilalma teljesen ellentétes a szociális munka nemzetközileg elfogadott szakmai alapelveivel is. Semmilyen szakirodalom nem támasztja alá, hogy az azonos nemű párokhoz került gyermekek felnőtt korukra homoszexuálisokká nevelődnének vagy bármilyen szinten magasabb kockázatnak lennének kitéve. Az eddigi kutatási eredmények azt mutatják, hogy nincs jelentős különbség a pszichológiai alkalmazkodásban vagy a szexuális és nemi viselkedésben a heteroszexuális és homoszexuális családokban nevelkedő gyermekek között. A férfi és női szerepmodellek nem kizárólag a családban, hanem a társadalmi térben is formálódnak, emiatt nem alakul ki a szülő szerepekkel kapcsolatos zavar.
- Ugyanakkor a heteroszexuális családban nevelkedés sem jelent garanciát arra, hogy az adott gyermek nemi szerepformálódása ne sérülhetne.
- Fontos hangsúlyozni, hogy a kormányzati propaganda állításával szemben a homoszexualitás nem választás, és nem nevelés kérdése és nem morális kérdés.
- Az interjúban a gyermekvédelmi ellátásban részesülő gyermekek helyzete is felmerült, a gyermekotthonokban fennálló állapotokhoz képest a családi formában nevelkedés lenne elsődleges és ebben a családi formában az azonos nemű párok által alkotott család is szóba kell jöjjön.
- Az azonos nemű párok képesek szeretetteli, megfelelő és biztonságos családi légkört nyújtani. Az azonos nemű párok szülői alkalmasságát pedig az ezzel foglalkozó szociális szakemberek meg tudják ítélni, ahogy bármely más család esetében is.
Meleg Sándor,
Elnök SzMME