A BM 2024. december 18-ára hívta össze a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum ülését. Az ülésnek 5 érdemi napirendi pontja volt, melyekre reagálni kívántunk. Az észrevételeinket a munkavállalói oldal keretein belül az Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetével (MKKSZ) terjesztettük elő.
Kormányzati oldal tájékoztatása a 2024. évi jogszabály módosításokról
A jogszabály-módosításokról nem utólag, hanem előzetesen és nem tájékoztatást, hanem érdemi egyeztetést várunk (lásd még a testület nevét, ami nem Szociális Ágazati Utólagos Tájékoztatási Fórum, hanem Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum). Rögzíteni kell, hogy a kormányzati oldal az ágazatot érintő változásokkal kapcsolatban idén sem nyújtott érdemi tájékoztatást a munkavállalói oldalnak, konzultációra, érdekegyeztetésre pedig nem került sor. Kiemelendő itt a gyermekvédelmi rendszerben bevezetett pszichológiai alkalmassági és kifogástalan életviteli vizsgálat, ahol sem tájékoztatás, sem érdekegyeztetés nem zajlott, holott a két intézkedés nagyon erősen érinti a munkavállalói jogokat és összességében az ágazat 15 ezer munkavállalóját érintette.
A gyermekvédelmi intézményeket érintő vizsgálatok számáról, eredményéről az előterjesztés semmilyen releváns tájékoztatást nem tartalmaz, ahogy azzal kapcsolatban sem, hogy egyébként a gyermekvédelmi ellátórendszer esetében mekkora a tényleges mennyiségi és minőségi munkaerőhiány vagy hogy hány gyermek elhelyezése nem tud megvalósulni azért, mert már nincs kapacitás a rendszerben a befogadásukra…
Érthetetlen, hogy a kormányzat mit vár 2024 december közepén azzal, hogy összehívja a munkavállalói és munkáltatói oldalt és olyan jogszabályokról ad tájékoztatást, melyekről már tudomásunk van, az ellátórendszerben alkalmazzák őket és gyakorlatilag semmilyen érdemi beleszólása nincs az érdekképviseleti szervezeteknek.
Ápolási ágyak átvételének folyamata
Az ütemezést ismerjük a Magyar Közlönyből, ennél többet eddig sem közölt a kormányzati oldal. Az előterjesztés az eddigi átalakításokat tartalmazza, a jövőbeni átadásokról viszont nem tartalmaz tájékoztatást. A munkavállalói korábban oldal jelezte az egészségügyi és szociális végzettségű dolgozók közötti, egyre növekvő bérfeszültséget, amire koncepcionálisan sem adott választ eddig a kormányzat.
A minimálbér és bérminimum emelés hatása
Továbbra is hiányoljuk, hogy a kormányzati oldal részletes és feldolgozásra alkalmas adatokat adjon az ágazatban dolgozók összetételéről és besorolásáról, az egyes pótlékokban részesülők számáról és az egyes fizetési alcsoportok jövedelmi szintjéről. Időnként random kiemelnek egy adatsort és azt várják, hogy ettől a munkavállalói oldal majd elégedett lesz.
Ennyit tudunk
A 2023. novemberben beadott bérrendezési koncepcióval a kormányzati oldal nem adott választ, a 2024. januárjában a munkavállalói oldal megkeresésére adott válaszában a kormányzati oldal válasza az volt, hogy „nem vállalt kötelezettséget, hogy a 2024. évi béremelés kapcsán bármilyen jellegű koncepciós elemet bemutasson”. Igen szomorú ez, hogy a szociális területtel kapcsolatban a kormányzati oldal soha semmire nem vállal érdemi kötelezettséget.
2024. december 16-án Orbán Viktor országgyűlési felszólalásában megemlítette, hogy a szociális ágazat bérrendezése 2026-ra tervben van, ugyanakkor semmilyen további részlet nem hangzott el. A SzÁÉF keretében megküldött napirend erre vonatkozóan sem tartalmaz információt. Amennyiben van ilyen koncepció, nem kellene azt egyeztetni a munkaadói és munkavállalói oldallal, de legalább tájékoztatást nyújtani?
A megküldött előterjesztés alapján továbbra is a minimálbér és bérminimum emelés az egyetlen bérnövekmény a rendszerben. Ez azért is probléma, mert a kormányzat a 2024. és 2025. évre is a minimálbér felzárkóztatását emelte a prioritások közé, aminek eredménye, hogy a szakképzett dolgozók béremelése jóval alacsonyabb szintű. A jelenlegi struktúrában a diplomás, hosszabb ideje dolgozó szakemberek közül sokan az éves inflációt sem elérő emelést kapnak, az alulról felzárkózó bértáblában a szakmai tudás és a tapasztalat elveszti az értékét. Az előterjesztés szerint a diplomás szektorban a béremelkedés az 5%-ot sem éri el, ami az illetmény valós vásárlóértékét tekintve katasztrofálisan gyenge.
2017-2025. időszakra vetítve az „A” besorolás átlagos nominális béremelkedése 128% volt, a diplomás „F” besorolásé már csak 89%, az egyetemi végzettségűeké már csak 79%. Ebből csak az infláció elvesz legalább 65-70%-ot.
A pedagógus és egészségügyi bérrendszerekhez képest minősíthetetlenül elmarad a szociális ágazat bérezése. Nem mellesleg az előterjesztésből kimaradtak a nem pedagógus végzettségű bölcsődei dolgozók.
Ágazati képzések és továbbképzések rendszerének áttekintése
Eme napirendi pont kapcsán sem sok érdemi információt a kormányzati oldal. A területet érintő jogszabály-módosításokat itt is ismerjük, ezekkel kapcsolatban sem történt semmilyen előzetes egyeztetés a munkavállalói oldallal.
A felsőfokú képzések tekintetében pedig szintén jól nyomon követhető a gondoskodáspolitika térhódítása, miközben a kormányzat a szociális munka, szociálpedagógia képzést hagyja elsorvadni. Ehhez a folyamathoz nem kívánunk asszisztálni semmilyen formában. Alapvetően a mai napig nem tudjuk, hogy pontosan mit is takar a gondoskodáspolitika fogalma - az előterjesztésben szereplő leírás gyakorlatilag a szociálpolitikai képzés tartalmát emeli át.
Nem esik szó az előterjesztésben a szociális felsőfokú képzéseket érintő változásról. A 2011. évi CCIV. törvény idei módosításában (44. §) a hallgatót a hallgatói munkaszerződésben részletezett módon a gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlatának ideje alatt díjazás illeti, amelynek mértéke legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatvanöt százaléka. A díjat a szakmai gyakorlóhely fizeti. A költségvetési szervnél, illetve KEKVA fenntartású intézménynél nem kell a gyakorlóhelynek fizetni. A rendelkezéssel a hallgatók között is diszkriminatív helyzet áll elő – egyes hallgatók kapnak díjat, mások nem –, ugyanakkor a szociális szektorban ezzel a civil és egyházi gyakorlóhelyek jelentős részét elveszti a szociális képzés, szűkítve ezzel a kapacitásokat. A rendelkezés azért is megkérdőjelezhető, mert a gyakorlóhelyre nem a 44. § szerinti munkavégzés céljából küldjük a hallgatókat, ez alól kivétel a külön rendezett duális képzés és az utolsó félév nagy gyakorlata, melyen belül ténylegesen zajlik munkatevékenység típusú feladatellátás erős szakmai felügyelet mellett.
A feladatellátáshoz kapcsolódó (KOP) képzések esetén továbbra is sok a rendezetlen kérdés, a munkakör betöltéséhez ezek szükségesek, de összességében a hallgatók számára nem sok előnyt jelentenek. Bár a jogszabály határidőt ad a képzés elvégzésére, ez hosszú évekig kijátszható, a résztvevők sokszor jelzik, hogy legalább a kreditpontos képzésként el kellene ezeket számolni. További probléma, hogy a képzésekkel kapcsolatban munkajogi problémák is felmerülnek (pl. tanulmányi szerződés, költségek résztvevőkre terhelése), ezekre az elmúlt években többszöri jelzésre sem született érdemi intézkedés.
SZÁÉF eddigi döntései
Az eddigi döntések listájából látszik, hogy a kormányzat számára kötelezettséget jelentő döntésekből gyakorlatilag alig valósult meg valami. Munkacsoportok nagy sikerrel létrejönnek, de amihez forrás vagy érdemi döntés szükséges, abból semmi sem valósult meg.