A 2024-es évben két, gondoskodáspolitikai képzést indítanak hazai felsőoktatási intézmények. A képzéssel kapcsolatban felmerült szakmai és jogi dilemmákra szeretnénk felhívni a szakmai közvélemény figyelmét - közeleg a felvételi határidő, így beszélnünk kell róla!
Az induló képzésekről
A két induló képzés a
- a PPKE-BTK okleveles gondoskodáspolitikai szakember szakképzettséget adó, 4 féléves (120 kredit) mesterképzése, és
- az EKKE-GTK pedig gondoskodáspolitikai menedzser végzettséget adó, 2 féléves (60 kredit) szakirányú továbbképzése.
A PPKE képzése pedig az őszi félévben kezdődik, az EKKE képzése pedig keresztféléves formában már el is indul februárban. A két képzésről korlátozottan állnak rendelkezésre információk. A képzés kurzusterve és a képzési kompetenciák megfogalmazása már mindkét képzésre elérhetők a képző intézmények honlapján és a Felvi adatbázisában, de továbbra is vannak nyitott kérdések az egyes képzési modulok tartalmát illetően.
Mi az a gondoskodáspolitika?
A gondoskodáspolitikai tanulmányokkal kapcsolatban az első alapvető kérdés maga a gondoskodáspolitika fogalma. A szociális munka és a szociálpolitika mind nemzetközi, mind hazai szinten elfogadott, szakmai tartalommal feltöltött fogalmak, a gondoskodáspolitika mögött sem gyakorlati háttéranyag, sem tudományos ismeretanyag nem azonosítható, sem hazai, sem nemzetközi elméleti és gyakorlati háttér nem kapcsolódik hozzá. A mesterképzés esetében feltüntetett „care policy” a nemzetközi terminológiában mást jelent (leginkább a gyermekek és az idősek ápoló-gondozó ellátását), így annak használata félrevezető.
A gondoskodáspolitika kifejezés bevezetése 2021-ben került sor, „programját” Fülöp Attila államtitkár hirdette meg (bár kétségtelen, hogy nem ő ennek a forrása). A korábban szociális ügyekért felelős államtitkárság 2022 után gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárág névre váltott, 2021 őszén az NSZI Gondoskodás című lapjában jelent meg a gondoskodáspolitika bemutatkozása. Mai napig nem tudunk erről többet címszavaknál, a „kommunista örökséggel szembefordulás”, a „segély alapú társadalom helyett munka alapú társadalom” hangoztatásán túl megjelenik a kereszténység társadalmi tanítása, ezzel összefüggésben pedig az egyházak szerepének felerősítése (a jelenséggel kapcsolatban továbbiak olvashatók a Párbeszéd folyóiratban). Az egyházak szerepvállalása a rendszerben egészen markáns: az un. Gondoskodáspolitikai Tudományos Tanácsban alig van nem egyházi kötődésű személy, a tanács tagjainak jelentős része nem is rendelkezik szociális szakvégzettséggel és tereptapasztalattal. Megtapasztaltuk azt is, hogy a szakmai párbeszédből az egyházi szervezetek az elmúlt években kivonultak.
A gondoskodáspolitika gyakran hivatkozik az egyéni, családi felelősségre és öngondoskodási kötelességére, ennek szellemében történt a Szociális törvény 2022-es módosítása.
A megnyilatkozásokból gyakran felsejlik, hogy a szociálpolitika és szociális munka területén téves vagy szándékosan torzított alaptételekre építkeznek, ezeket szándékosan redukálják egy liberális és/vagy baloldali irányzat álláspontjára (ezekről már volt szó ITT). Tévedés ne essék: a jelenlegi rendszer társadalmi értelemben vett neokonzervatív, gazdasági értelemben vett neoliberális megközelítése tényleg nem egyeztethető össze a valódi liberalizmus és a valódi baloldali eszmékből fakadó társadalmi-gazdasági megközelítésekkel. Összességében ez ugyanakkor még nagyon kevés a klasszikus szociálpolitikáról és szociális munkáról leváláshoz és egy önálló képzési irány létrejöttéhez.
Instant bölcsesség I.
A modern demokratikus államok szociálpolitikája és maga a szociális munka kiindulási alapjai az egyetemes emberi jogok és az azokra épülő speciális jogok, illetve a modern társadalomtudományi szemléletek (emberjogi modell, ökoszociális szemlélet, stb.). A gondoskodáspolitikával kapcsolatos megnyilatkozásokban ezek nem vagy csak igen korlátozottan jelennek meg, továbbá sajátos fogalmi átalakulásokon mennek keresztül – így ez a szemlélet visszalépésnek is tekinthető a szociálpolitika és s szociális munka korszerű modelljeihez képest. Az új fogalmi bázis kialakítása hazai viszonyok között felfogható egyfajta brandépítésnek, de valójában izolálja a területet a nemzetközi szakmai térben, az eddigi konszenzusos fogalomhasználatot számolja fel.
A fentiek alapján nagyon aggályos egy tisztázatlan szakmai tartalmú képzés elindítását és ezen alapon diplomák kiadását.
A bemeneti feltételekről
Mind a PPKE, mind az EKKE képzése a bemeneti feltételek tekintetében rendkívül nyitott. A PPKE elfogadja a bölcsész, jogi-igazgatási, egyházi-hitéleti, gazdaságtudományi, egyéb társadalomtudományi szakokon szerzett diplomákat, az EKKE esetében a bemeneti feltétel az alapképzési szakon szerzett oklevél bölcsészettudomány, társadalomtudomány, jogi és igazgatási, gazdaságtudományok, orvos -és egészségügyi, egyház hitéleti/teológiai tudományok területen. A képzés bementi feltételeinek megfogalmazása (ide értve a mesterképzéshez kapcsolódó részletes kreditelismerési tájékoztató tartalmát) egyértelműen a nem szociális területen diplomát szerzők számára jelent előnyt.
A végzett szakemberenek a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények körében vezetői (!) feladatokat kell ellátniuk, miközben a felsorolt elfogadott területek többségében hiányoznak a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények működtetéséhez szükséges elméleti és gyakorlati kompetenciák – ide értve nem csak a szociális munka, szociálpolitika szakmai ismereteit, hanem pl. a szervezeti tudományok, menedzsment alapvető ismereteit is.
Azzal, hogy a gondoskodáspolitikai képzések a bemenetet kinyitják más - szakterülethez kapcsolódó törzs és szakmai kompetenciákat nem nyújtó - felsőfokú végzettség felé, tovább erősítik a szociális munka és ellátórendszer szakmai erózióját, az ágazat szakmai kiüresedését/kiüresítését.
A képzések tartalmáról
A képzésekről rendelkezésre álló képzésleírások szerint a 2, illetve 4 félév alatt rendkívül széles kompetenciákat kívánnak a képzők felépíteni. A mesterképzés erőteljesen a szociálpolitika mesterképzésre hasonlít, kicserélve bizonyos tantárgyi elemeket. Reális veszély, hogy ezeket a kompetenciákat a képzések megfelelő bemeneti előképzettség és alapkompetenciák nélkül ebben a keretrendszerben nem lesznek képesek megvalósítani. Példaként: a szociális intervenció módszertana a mesterképzésben is alig 40 óra (a szakirányú továbbképzésben 32) – milyen minőségű tudást lehet ilyen keretben átadni? Hogy fognak ezek az emberek szakmai kérdésekben, dilemmákban dönteni, útmutatást adni?
Összességében nagy az esélye annak, hogy a képzések révén szükséges szakmai alapok hiányában felkészületlen vezetők kerülhetnek az intézmények élére!
A képzés tematikájában egyértelműen állást foglal a kereszténység és annak morális megközelítései mellett, amely ebben a keretezésben ellentmond a szociális munka és a szociálpolitika általános alapelveinek, értékeinek és korszerű módszertanának. Szakmai szempontból kérdéses, mit is fog tartalmazni a „gondoskodásetika”, amikor a szociális szakmának már van saját, autonóm (szakma által létrehozott és kontrollált!) Etikai kódexe? Ötleteink vannak (lásd a forrásokban jelölt Kovács Gusztáv cikket), de ha ezek jelennek meg , akkor egészen félelmetes idők elé nézünk.
Vezetőképzéshez való viszony
Mindkét képzés a jelenlegi tájékoztatások szerint kiváltja a 25/2017. (X. 18.) EMMI rendelet szerinti vezetőképzést. Fel kell hívni a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények személyi feltételeiről szóló miniszteri rendeletek alapján a képzés időpontjában a gondoskodáspolitikai végzettségekkel (ha csak nem már elfogadott szakképesítésre épülnek rá) szakmai munkakör, illetve intézményvezetői munkakör nem tölthető be.
Továbbá a vezetőképzés alóli mentesítésről szóló jogszabály megfogalmazása nem egyértelmű, a gondoskodáspolitikai végzettséget csak tudományos fokozattal együtt fogadja el mentesítő körülményként, továbbá ki kell emelni, hogy a jogszabály a 2 féléves szakirányú képzést nevesíti, a mesterképzést nem!
1. § (2) A vezetőképzésben való részvételi kötelezettség nem vonatkozik:
f) a felsőfokú szociálpolitikus, szociális munkás, szociálpedagógus, szociális szervező, szociális menedzser vagy gondoskodáspolitikai menedzser végzettséggel és – bármilyen tudományterületen szerzett – tudományos fokozattal rendelkező személyre;
Egyéb kérdéses pontok
A meghirdetett gondoskodáspolitikai tanulmányok nyíltan a szociális munka és szociálpolitika szakokkal szemben definiálják magukat, a magas szintű szakmai ismereteket igénylő vezetői feladatköröket pedig „rövid ciklusú” képzéseket elvégző személyekre bízná. tetten érhető az a folyamat, hogy a szakmai tudást, a gyakorlati tapasztalatot és az alkalmasságot egyre több téren felváltja a rendszerhez való lojalitás.
Minden, amit nem szeretnénk látni szociális szakemberként...
A magas szintű oktatás biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a szociális szakemberek felkészülten és hatékonyan tudják ellátni feladataikat, legyen az akár kliensmunka, akár vezetői feladatkör. Abban széles szakmai konszenzus van, hogy megfelelő szakmai alapismeretekkel nem rendelkező személyeket szakintézmények vezetői pozíciójába nem szerencsés kinevezni.
A gondoskodáspolitikai képzés részben ideológiai indíttatásból született, részben pedig a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazat mennyiségi és minőségi szakemberhiányára próbál választ adni. Ezt azonban egyértelműen rossz útnak mondhatjuk.
A szociális munka, a szociális segítés egy hosszú évtizedek alatt kiforrott szakma, ahogy a nemzetközi definíció is írja: „practice-based profession and an academic discipline - gyakorlat alapú szakma és tudományág”. A jelenlegi magyar ellátórendszer megfelelő működéséhez a már meglévő szociális és szociálpolitikai képzések folyamatos fejlesztésére, a hazai és nemzetközi tudományos ismeretek, szakmai konszenzusok és gyakorlati tapasztalatok integrálására lenne szükség, s nem utolsó sorban a munkaerőhiány enyhítésére a szakma társadalmi és anyagi megbecsültségének felépítésére. Mindezeket nem pótolja hangzatos című új képzések indítása.
Instant bölcsesség II.
Források:
- Kovács Gusztáv: Igazságos gondoskodás: a gondoskodás-etika jelentőségéről a szociáletikában. LINK
- Gondoskodáspolitikai tanulmányok. PPKE-BTK. LINK
- Gondoskodáspolitikai tanulmányok. PPKE-BTK. LINK
- Gondoskodáspolitikai szak. Felvi szakleírás. LINK
- Gondoskodáspolitika szakirányú továbbképzés. Felvi szakleírás. LINK
- Szakirányú továbbképzések. EKKE. LINK
- A jövő szociális vezetőinek képzése – Gondoskodáspolitikai mesterszak indul a Pázmányon. Magyar Kurír. 2024. január 19. LINK
- Gondoskodáspolitika szak indul Egerben. EKKER. 2022. december 14. LINK