A Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének (SZMME) álláspontja a nemzeti konzultáció 10. kérdéséről
Támadja-e Brüsszel a „gyermekvédelmi törvényt”?
A Magyar Országgyűlés kormánypárti kezdeményezésre fogadta el a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvényt. A jogszabályt megtévesztő módon gyermekvédelmi törvényként emlegetik, ezzel szemben a megnevezés csak a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt illeti meg (melynek az általánosan elfogadott rövidítése: Gyvt.). Ez alapján nem igaz, hogy „Brüsszel” a gyermekvédelmi törvényt el akarná törölni.
Mit akar „Brüsszel”?
Az Európai Bizottság 2021. július 15-én kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen a 2021. évi LXXIX. törvénnyel kapcsolatban. Mivel a Magyarország által nyújtott választ nem tartotta kielégítőnek, a Bizottság a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszába lépve, 2021. december 2-án indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Mivel az indokolással ellátott véleményre nyújtott magyar választ sem találta kielégítőnek, a Bizottság úgy határozott, hogy az ügyet Bíróság elé utalja. A Bizottság 2022. december 19-én nyújtotta be C-769/22. számú keresetét az Európai Unió Bíróságához. A kereset több uniós szabályozás megsértésének megállapítására irányul, ezen belül az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1., és 7. cikkéből, 8. cikkének (2) bekezdéséből, 11. és 21. cikkéből származó jogok és kötelezettségek megszegésének megállapítására, nevezetesen az alábbiakra:
- Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell.Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát és kapcsolattartását tiszteletben tartsák.
- Személyes adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni.
- A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága.
- A szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés tilos az Európai Unióban.
Az Európai Bizottság (~Brüsszel) tehát nem a gyermekvédelmi törvényt támadja, hanem a 2021. évi LXXIX. törvényt, mely több uniós jogszabályba és alapelvbe ütközik. Magyarország - az Európai Unióhoz csatlakozás során, illetve már csatlakozott tagállamként - elfogadott szabályokat és elveket köteles betartani.
A 2021. évi LXXIX. törvény hatása a valódi gyermekvédelmi tevékenységre
A jogszabály részben megerősítette az eddig is korlátozás alá eső tartalmakat (pornográf tartalom hozzáférése 18 év alatt), ugyanakkor ezzel egy kategóriába sorolta a szexuális orientációk és identitások megjelenítését.
A jogszabály ezzel együtt saját céljain is túlterjeszkedve korlátozta a köznevelési rendszerben a civil ismeretterjesztés és edukáció lehetőségeit. Külső személy vagy szervezet szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást csak akkor tarthat, ha jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vette (Nktv. 9/A. §). Az állam a mai napig nem szabályozta a nyilvántartással kapcsolatos területet, nincs nyilvántartó szerv, nem ismertek a nyilvántartásba vétel kritériumai, ilyen eljárás jelen pillanatban nem indítható. A rendelkezés nem csak a kormány által károsnak gondolt témákkal kapcsolatos programokat lehetetlenítette el, hanem általában véve az egészségnevelést – miközben számos szakember és civil szervezet végzett e területen az elmúlt években hiánypótló és értékes munkát.
A serdülőkori személyiségfejlődéshez szükséges, hogy a segítők képesek legyenek őszinte, félelem nélküli légkörben beszélni a szexuális identitás és orientáció kérdéseiről, és hogy hatékonyan fel tudjanak lépni a kortárs bántalmazással szemben. Az elmúlt időszak tapasztalati alapján a szabályozás erősen szűkítette a szociális munka gyakorlati lehetőségeit is, ugyanis a szexuális edukáció számos területen tabutémává változott.
A magyar kormányzat az LMBTQ témakörben olyan álláspontot képvisel, melyeket a pszichológia és társtudományai az elmúlt évtizedekben tételesen megcáfoltak, továbbá olyan gyakorlatokat valósít meg, melyek hatástalan vagy káros voltát hasonlóan erős evidenciák igazolják.
Létezik-e „agresszív LMBTQ propaganda”?
LMBTQ propaganda valóban létezik, a magyar kormány egyik fő kommunikációs eszköze. A magyar kormány rendszeresen alkalmazza a társadalmi kisebbségek (hajléktalanok, romák, munkanélküliek, szegények, menekültek, stb.) elleni feszültségkeltést, és ennek részét képezi a szexuális kisebbségek elleni indított kampány is. E kampány részeként a kormány és a kormányközeli média tudatosan összemossa a pedofilia és a szexuális orientációk, identitások kérdését, felnagyít minden olyan szexuális kisebbségekkel kapcsolatos jelenséget, ami a szexuális kisebbségek rossz színben való feltüntetéséhez vezethet.
Ennek része volt a 2022. évi országgyűlési választáshoz kapcsolt ügydöntő népszavazás, melynek kérdései - a jelenlegi nemzeti konzultációhoz hasonlóan - manipulatívak és hamis dilemmákra építettek voltak. A népszavazás előtt pedig agresszív kampányt folytatott a szexuális elleni kisebbségek elleni feszültségek felszítására.
Kell-e erről nemzeti konzultáció?
A nemzeti konzultációval kapcsolatban több probléma felmerül.
1. A nemzeti konzultációt indító kormányzat a jogszabály elfogadásakor a kérdésben járatos szakemberek, szakmai szervezetek véleményét nem hallgatta meg, velük nem konzultált, őket a jogalkotás előkészítéséből kizárta. A felmerült kritikus hangokkal szemben most (és a korábbi népszavazáson) a témában laikus tömegek támogató véleményében reménykedik.
2. A nemzeti konzultáció módszertanilag nem felel meg a kérdőíves kutatás legelemibb kritériumainak sem, tehát sem kérdéseinek szakszerűségében, sem lebonyolításában nem tekinthető hiteles közvélemény-kutatásnak, nem alkalmas a társadalom valódi véleményének felmérésére.
3. Fontos jelezni, hogy Magyarország uniós jogot sértő magatartásáról nem lehet semmilyen szavazást kezdeményezni, hiszen az országnak és minden lakosának egyaránt kötelessége az uniós jogban foglaltak betartása. Nem tartható szavazás az emberi méltóságot sértő intézkedésekről, ezek nem véleményezhetők - népszavazásnál elutasítási ok, ha egy népszavazási kérdés már elfogadott és ratifikált nemzetközi egyezményre vonatkozik. A magyar kormány konzultációs ívén felvetett kérdésre vetítve: a 2021. évi LXXIX. törvényt nem enyhíteni kell, hanem meg kell semmisíteni az uniós jogba ütköző elemeket, függetlenül a konzultáció eredményétől.
Szociális munkás szemmel
A szociális munkában a társadalmi igazságosság, az emberi jogok, a kollektív felelősségvállalás és a különbözőségek tiszteletének elvei alapvető fontosságúak. A szociális munkás szakmai etikájából kiindulva arra törekszik, hogy a hatalmon lévők és az egész társadalom figyelmét felhívja a társadalmi igazságtalanságokra – mely jelen esetben a szexuális identitás és orientáció alapú megkülönböztetés és az erre alapuló emberi méltóság megsértésére. A szociális munkás elismeri és tiszteletben tartja a társadalom sokszínűségét, figyelembe veszi az egyének, családok, csoportok és közösségek különbségeit, ebből kifolyólag nem lehet együttműködő diszkriminatív gyakorlatok, politikai akciók részese. A szociális munkás elutasítja a szexuális irányultság alapján létrejövő diszkriminációt, hátrányos megkülönböztetést.
Fenti szakmaetikai elvek alapján kötelességünk felhívni a szociális ágazatban dolgozók, az egész társadalom és a döntéshozók figyelmét arra, hogy a szexuális kisebbségek elleni politikai feszültségkeltés sérti az emberi méltóságot, félelemkeltő és károsan hat ki számos szociális probléma megelőzésére és hatékony kezelésére.
Források:
- 2022. december 19-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Magyarország (C-769/22. sz. ügy). LINK
- Az Európai Unió Alapjogi Chartája (2012/C 326/02). LINK
- 2021. évi LXXIX. törvény a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról
- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
- Szociális munka nemzetközi definíciója (IFSW, 2014) LINK
- A Szociális munka Etikai kódexe (Szociális Szakmai Szövetség, 2022) LINK